A sértetti (pótmagánvádlói) legitimáció alapjogsértő módon történő szűk értelmezése miatt semmisített meg az Alkotmánybíróság büntetőbírósági döntéseket
Magyar Jog 2023/10
 HTML

Kulcsszavak

bírósághoz fordulás joga
csődbűncselekmény
hamis tanúzás
pótmagánvádló
sértett
tisztességes eljáráshoz való jog

Hogyan kell idézni

Szomora, Z. (2023). A sértetti (pótmagánvádlói) legitimáció alapjogsértő módon történő szűk értelmezése miatt semmisített meg az Alkotmánybíróság büntetőbírósági döntéseket. Magyar Jog, 70(10), 625-628. https://magyarjogfolyoirat.hu/mj/article/view/mj202310-15

Absztrakt

A hamis tanúzás estén a Balassagyarmati Törvényszék határozata, a csődbűncselekmény esetén pedig a Kúria 6/2018. BJE határozata zárta ki kategorikus jelleggel a pótmagánvádlói legitimáció lehetőségét, amit az Alkotmánybíróság - a bírósághoz fordulás jogának mint részjogosítványnak a sérelmén keresztül - az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében garantált tisztességes eljáráshoz való joggal ellentétesnek talált. Bár a jogkérdés elsődlegesen a pótmagánvádlói legitimációhoz kapcsolódott, az alapjogsérelmet valójában a sértetti minőség konkrét esetben való mérlegelésének elmaradása okozta.

 HTML
Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.

Copyright (c) 2023 Magyar Jog