A büntetőítélet hatálya polgári perben, döntés a jogerősen elbírált bűncselekmény vagyoni jogkövetkezményeiről I.

Absztrakt

A Pp. 264. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés helyes értelmezése szerint a jogerős büntetőbírósági ítélet a tényállás szabad megállapításának korlátjaként abszolút kötöttséget jelent: a polgári bíróság nem állapíthatja meg, hogy az elítélt nem követte el a terhére rótt bűncselekményt. A polgári bíróság nem állapíthat meg tehát olyan ítéleti tényállást, amely az elítélt terhére rótt bűncselekmény törvényi tényállási elemeinek ellentmondana, ugyanakkor a rendelkezés biztosítja a polgári bíróság számára az önálló elbírálás elvét mindaddig, amíg a jogerős büntetőítéletben foglaltaktól eltérő tényállás nem eredményezi annak megállapítását, hogy a terhelt nem követte el a terhére rótt bűncselekményt. A büntetőítélet polgári perbeli hatályával kapcsolatos elméleti kérdésekből munkánkban két témakörrel foglalkozunk: egyfelől, hogy a büntetőbírói ítélet milyen terjedelemben köti a polgári bíróságot, másfelől, hogy minden büntetőbírói ítélet, tehát a bűnösséget megállapító, a felmentő ítélet és az eljárást megszüntető határozat is köti-e a polgári bíróságot.