Az irányelvek és hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog horizontális közvetlen hatálya

Absztrakt

Az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB vagy Bíróság) az X (A felmondás indokolásának hiánya) ügyben egy olyan lengyel jogszabályi előírást vizsgált, amely lehetővé teszi a határozott időre foglalkoztatott munkavállalók elbocsátását indokolás nélkül. E jogszabály uniós joggal való összhangjának vizsgálata - az alapügy ténybeli hátterére tekintettel - az Európai Unió Alapjogi Chartájában (továbbiakban: Charta) biztosított hátrányos megkülönböztetés tilalmához (21. cikk), az indokolás nélküli felmondáshoz való védelemhez (30. cikk), valamint a hatékony bírói jogvédelemhez (47. cikk) való jogok horizontális közvetlen hatályának kérdését is érintette. A Bíróság ítéletében először megállapította a vizsgált jogszabály uniós jogba, nevezetesen a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodásról szóló irányelvbe való ütközését.[1] Ezt követően - a korábbi ítélkezési gyakorlatát kissé módosítva - arra a következtetésre jutott, hogy e szabályozás alkalmazását azért kell mellőznie a nemzeti bíróságnak, mert a hatékony jogorvoslathoz való jog érvényesülését a magánfelek közötti vitában is érvényesíteni kell. E jogorvoslathoz való jogot viszont ellehetetleníti, amennyiben nem ismertek a vitatott döntés indokai. Ilyen módon a félretételi kötelezettség nem a határozott időre alkalmazott munkavállalók hátrányos megkülönböztetése tilalmának - esetlegesen a Chartából levezethető és irányelvben konkretizált - horizontális közvetlen hatályából, hanem a hatékony jogorvoslathoz való jog magánszemélyek közötti alkalmazhatóságából ered.

Ügyszám: C-715/20. számú X (A felmondás indokolásának hiánya) ügyben 2024. február 20-án hozott ítélet, ECLI:EU:C:2024:139; C-715/20. számú X (A felmondás indokolásának hiánya) ügyben 2023. március 30-án Giovanni Pitruzzella főtanácsnok által előterjesztett indítvány, ECLI:EU:C:2023:281