Konszenzus és szankciók a költségvetési csalás miatt indult büntetőeljárásokban

Absztrakt

A statisztikák alapján megállapítható, hogy a költségvetés védelmét szolgáló büntetőjogi és nem büntetőjogi intézmények egyre jobban működnek Magyarországon. Az áfarés egyre csökken, a cselekményekkel okozott vagyoni hátrány megtérülése, megtérítése egyre nagyobb mértékű. Így a cselekmény elszaporodottságára, illetve jelentős költségvetési hatásaira hivatkozó jogalkotói és jogalkalmazói szigor a továbbiakban már nem feltétlenül indokolt.

A tisztességes piaci verseny és a költségvetés hatékony védelme érdekében kiemelt jelentősége van annak, hogy ne érje meg költségvetési csalásokat elkövetni és a bűnözés általában se legyen "kifizetődő". Ebben jelentős szerepet játszik a bűncselekmények látenciájának további csökkentése, a jogellenes gazdagodás elvonása (az okozott vagyoni hátrány megtérülése, megtérítése) és az adekvát (szükséges, de egyben elégséges) egyéniesített szankció megválasztása. A büntetőeljárási törvény egyértelmű célkitűzése a terhelti együttműködés támogatása, honorálása az egész eljárás során. Ez szolgálja ugyanis a gyors és hatékony büntetőeljárást, a költségvetés reparációját és védelmét, a látencia további csökkentését is beleértve.