A vagyonvisszaszerzés elméleti és hazai szabályozási háttere

Absztrakt

A vagyonvisszaszerzés mint a bűnös pénz elleni küzdelem egyik fő eszköze, összetett intézmény-fogalom, sem büntetőpolitikai szinten, sem a joggyakorlatban nem új keletű kérdéskör. A tanulmány felvázolja a bűncselekményből származó jövedelmek visszaszerzésének elméleti kérdéseit, dimenzióit, bemutatja a vagyonvisszaszerzés magyar szabályozási és szervezetrendszerét, a vagyonelkobzás alá eső vagyon felkutatása, azonosítása és biztosítása körében irányadó hazai instrumentumokat. Napjainkban a vagyont generáló bűncselekmények elleni eljárásokban a bűnös úton szerzett vagyon visszaszerzése már a büntetőeljárás hangsúlyos feladatai közé lépett elő; a "vagyonvisszaszerzés" önálló jogintézmény lett, megfelelő szakmai kompetenciákra épülő szervezeti háttérrel. Az eredményes eljárásokat a sikeres felderítés és bizonyítás, az elkövetők felelősségre vonása mellett a bűncselekményből származó vagyon sikeres visszaszerzésével is példázzák.

A magyar büntetőjogi és büntetőeljárás-jogi szabályozás a bűncselekményből származó vagyon visszaszerzésének jogintézményeit a nemzetközi és európai szabályokkal összhangban alakította ki. Fontos hangsúlyozni, hogy a dogmatikai és gyakorlati szabályozás során figyelemmel kell lenni a Tanács által 2024. április 12-én elfogadott, a vagyonvisszaszerzésről és a vagyonelkobzásról szóló új irányelvre, amely új, átfogó szabályozást céloz a vagyonkutatástól és az azonosítástól kezdve a vagyon befagyasztásán és kezelésén keresztül a vagyonelkobzásig és az elidegenítésig; megfelelő hatásköröket, új jogosultságokat és kereteket nyújt a vagyonvisszaszerzési hatóságok részére a hatékonyabb fellépés érdekében.