Morális különbözőségek és büntető joghatóság az európai igazságügyi térségben

Absztrakt

Ebben a munkában a szerző a magyar Btk. extraterritoriális joghatóságát (elsősorban az aktív személyi elvet) érintően folytat le vizsgálatot és arra a következtetésre jut, hogy az aktív személyi elv korlátlan figyelembe vétele a magyar büntető joghatóság megállapításánál az uniós jogi integráció jelen állapotában nem tartható. Ehhez a büntető joghatósági szabályok általános jellemzői, külső és belső korlátai áttekintésre kerülnek, valamint az joghatósági ütközések megoldásának uniós megközelítései (ne bis in idem, forum shopping stb.) is vizsgálat tárgyát képezik. Ezt követően a tanulmány a magyar büntetőjog szerint bűncselekménynek minősülő bordélyház-üzemeltetés példáján keresztül elemzi e magatartás tilalmának uniós joggal való szembenállását (alapszabadság korlátozása közrendi okokból) és megoldási javaslatokat kínál a jogi probléma feloldására. Az írás kimutatja, hogy hogy a kölcsönös elismerés elvi paradigmájában - amennyiben nem teljes mértékű a büntetőjogok harmonizációja, és így a büntetendőség/büntetlenség kérdéseit nem teljes mértékben hangolják össze a tagállaok - az adott tagállam társadalmi erkölcséből táplálkozó, esetleg kultúrafüggő vagy épp politikai töltetű bűncselekmények esetén a büntető joghatósági rendelkezések "harmonizálatlan" megalkotása uniós alapjogokat sérthet.