Absztrakt
Az építményi jog a jogalkotó által 2023-ban bevezetett korlátolt dologi jognak minősülő használati jog, amely számos sajátossággal rendelkezik. Tanulmányunkban először azt vizsgáljuk, hogy hogyan illeszthető be az építményi jog a többi - vagyontárgynak minősülő - jog közé. Ugyanis a többi használati jogtól eltérően forgalomképes, valamint az alapító szerződés jelentős hatással lehet a jog tartalmára, ami inkább a kötelmi jog által szabályozott jogok jellemzője. Ezzel összefüggésben azt is áttekintjük, hogy az új szabályozás mennyiben van tekintettel az építményi jog különös jellegére, és képes-e kezelni a legfontosabb problémákat.
Hivatkozások
Földi András - Hamza Gábor: A római jog története és institúciói. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996. 367-368.
Schultz Márton: A személyiségi jogok vagyoni értéke és tárgyiasulása. Budapest, ORAC, 2022.
Bodzási Balázs: A zálogjog. In: Osztovits András (szerk.): A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja. II. kötet, Budapest, Opten Kft., 2014. 644-645.
Mocsár Attila Zsolt: Az üzletrész jogi természete (Mikor száll át az üzletrész feletti tulajdonjog? Gondolatok egy igényper kapcsán). Gazdaság és Jog, 2017. (4), 14-18.
Bodzási Balázs: A szerződéses tartalom, valamint a szerződés alanyainak változása és annak hatása a biztosítéki kötelezettekre. Magyar Jog, 2023. (1), 23-24.
Gárdos István: A zálogjog. In: Vékás Lajos - Gárdos Péter András (szerk.): Nagykommentár a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényhez. Budapest, Wolters Kluwer, 2023. Ptk. 5:89. §.

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2025 Magyar Jog

