Absztrakt
Az elővásárlási jog alapján a jogosult egyoldalú jognyilatkozatával létrehozhatja az adásvételi szerződést. Ehhez azonban a tulajdonos részéről értékesítési szándéknak kell fennállnia. Ez egy lényeges különbség az elővásárlási jog és a visszavásárlási jog, valamint a vételi jog között.
A tanulmány megvizsgálja az adásvételi szerződés létrejöttének egyes lépéseit abban az esetben, ha a dolgot elővásárlási jog terheli. Kitér a tulajdonost terhelő közlési kötelezettségre és az alól tett törvényi kivételre is. Bemutatja, hogyan gyakorolható az elővásárlási jog akkor, ha a vétel tárgya dologösszesség, valamint hogy mi történik abban az esetben, ha az elővásárlásra jogosult nem gyakorolja ezt a jogát. Végül megvizsgálja azt is, hogy mit is jelent a relatív hatálytalanság az elővásárlási jog megsértése esetén.
Hivatkozások
Szladits Károly: A magyar magánjog vázlata. I rész. Budapest, Grill Károly Könyvkiadóvállalata, 1933.
Kisfaludi András: Az adásvételi szerződés. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1999.
Fuglinszky Ádám - Tőkey Balázs: Szerződési jog különös rész. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2018.
Tőkey Balázs: A szerződések hatásai harmadik személyekre. A harmadik személyek érdekeinek megfelelő és az azokat sértő szerződések. Budapest, W
Kisfaludi András: A tulajdonátruházó szerződések. In: Vékás Lajos - Gárdos Péter (szerk.): Kommentár a Polgári Törvénykönyvhöz. 2. kötet. Budapest, Wolters Kluwer, 2014.
Bodzási Balázs: Az elidegenítési és terhelési tilalom szabályozása a Ptk.-ban és a megsértése során alkalmazandó jogkövetkezmények. Magyar Jog, 2020. (4), 189-198.

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2025 Magyar Jog

