Absztrakt
A Kúria ítélete szerint, ha a bíróság tanácsban jár el, nem szükséges, hogy az eljáró bírák személye objektív szempontok alapján előre megállapítható legyen; elegendő, ha a törvényes bíróhoz való jog a tanács mint igazgatási egység vonatkozásában érvényesül.
Jogeset száma: Kfv.VI.37.319/2024/8.
Hivatkozások
Philip Langbroek - Mirjam Westenberg: Court Administration and Quality Work in Judiciaries in Four European Countries. Bern, Stämpfli, 2018. 73.
Ruszoly József: Európai jog- és alkotmánytörténelem. Szeged, Pólay Elemér Alapítvány, 2011. 563-564.
Badó Attila: A bírói függetlenség egyes garanciális elemeinek összehasonlító vizsgálata. Szeged, Iurisperitus, 2020. 62.
Albin Eser: A "törvényes bíró" és kijelölése a konkrét ügyben. Magyar Jog, 1995. (5), 286.
Martin Ahrens: Zugang zum Gericht - Gesetzlicher Richter. Annales Universitatis Scientiarium Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominata Sectio Iuridica, 2014. 14.
F. Rozsnyai Krisztina - Koósné Mohácsi Barbara: Tisztességes tárgyaláshoz való jog. In: Sonnevend Pál - Bodnár Eszter (szerk.): Az Emberi Jogok Európai Egyezményének kommentárja. Budapest, HVG-ORAC, 2021. 121.
Fényes Marcell: A bírósági igazgatás szerepe a törvényes bíróhoz való jog érvényesítésében. Közjogi Szemle, 2023. (2), 53-62.
Fényes Marcell: Két lépés előre és egy hátra vagy épp fordítva? Az igazságügyi reformcsomag értékelése. Jogtudományi Közlöny, 2024. (3), 122-133.
Rozsnyai Krisztina: A bíróságok és a közigazgatás alkotmányos kapcsolata. In: Fazekas Marianna (szerk.): Közigazgatási jog. Általános rész I. Budapest, ELTE Eötvös, 2020. 51-52.
Kovács András György: Adalékok a Kúria első elnöke jogállamhoz való viszonyának megértéséhez. Fundamentum, 2020. (4), 25.

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2025 Magyar Jog
