A zajártalom elleni védelem alkotmányjogi keretei – különös tekintettel az Alkotmánybíróság gyakorlatára

Zoltán Szurovecz

doi:10.59851/mj.72.07.6

HTML

Kulcsszavak

zajvédelem
zajszennyezés
egészséges környezethez való jog
csendes környezet

Hogyan kell idézni

Szurovecz, Z. (2025). A zajártalom elleni védelem alkotmányjogi keretei – különös tekintettel az Alkotmánybíróság gyakorlatára. Magyar Jog, 72(7), 454-462. https://doi.org/10.59851/mj.72.07.6

Absztrakt

Az ipari tevékenységek, a gépek hatalmas mennyisége a zajt napjainkban alapjogi problémává tette, ennek megfelelően különösen érintett lett az egészséges (csendes) környezethez való jog. Káros hatásainak csökkentése érdekében elengedhetetlen az állam szerepvállalása, így objektív intézményvédelmi kötelezettségének e területre történő kiterjedése is. Ahhoz ugyanis, hogy az ember és környezete a lehető legcsendesebb közegben létezzen, szükséges az állam aktív szerepe. Az Alkotmánybíróság elé mind az országos mind a helyi szabályozás vizsgálata körében kerültek zajvédelmi tárgyú ügyek, és az utóbbi években a zaj problémája egyre több alkotmányjogi panaszban is megjelenik. E döntések alapján meghatározható a magyar zajvédelmi szabályozás több sarkalatos pontja, így a „piramis jellegű” szabályozási rendszer jellege, a határértékek központi jelentősége, valamint a szervezeti és az adminisztratív szabályok, a helyi önkormányzati jogalkotás kiegészítő és ellensúlyozó szerepe.

HTML

Hivatkozások

ANTAL ATTILA: Az új Alaptörvény környezetvédelmi filozófiája. Közjogi Szemle, 2011. (4), 47.

BAKÁCS TIBOR: Glosszák az Alkotmány, a környezetjog és a jogalkotás köréből. Magyar Jog, 1995. (5), 272.

BALOGH ZSOLT – SCHANDA BALÁZS: Alapjogok általános rész. In: SCHANDA BALÁZS – BALOGH ZSOLT (szerk.): Alkotmányjog – Alapjogok. Budapest, Pázmány Press, 2019. 12–16.

BÁNDI GYULA: A magyar környezetvédelmi jog alakulása. In: JAKAB ANDRÁS – TAKÁCS PÉTER (szerk.): A magyar jogrendszer átalakulása I–II. 1985/1990–2005. Budapest, ELTE ÁJK – Gondolat, 2007. 853.

BÁNDI GYULA: A tervszerűség alapelvi jelentősége a környezetvédelemben. Acta Humana, 2022. (2), 8–17. DOI: https://doi.org/10.32566/ah.2022.2.1

DAVID A. ANDERSON: Environmental Economics and Natural Resource Management. 3rd Edition. Routledge, Taylor & Francis e-Library, 2010. 139. DOI: https://doi.org/10.4324/9780203855553

ENSZ EGÉSZSÉGÜGYI VILÁGSZERVEZETE: Biological mechanisms related to cardiovascular and metabolic effects by environmental noise. World Health Organization, 2018., https://www.who.int/europe/publications/i/item/9789289053563

ERDŐS CSABA: Az alapjogok kialakulása és fejlődése. In: SMUK PÉTER (szerk.): Alkotmányjog III. Alapjogok. Győr, Universitas, 2015. 15.

ERDŐS CSABA: Bevezetés az alapjogi gondolkodásba. In: BÓDI STEFÁNIA – SCHWEITZER GÁBOR: Alapjogok: az emberi jogok alkotmányos védelme Magyarországon. Budapest, Ludovika

EUROPEAN ENVIRONMENT AGENCY: Noise in Europe 2014. Copenhagen, 2014. 6., https://data.europa.eu/doi/10.2800/763331

FODOR LÁSZLÓ: A falu füstje. Budapest, Gondolat Kiadó, 2019. 243.

FODOR LÁSZLÓ: A környezetvédelem megjelenése Európa alkotmányaiban. Publicationes Universitatis Miskolcinensis. Sectio Juridica et Politica, 2002. (2), 373–400.

FODOR LÁSZLÓ: A környezetvédelmi szabályozás helyi szintje. In: FODOR LÁSZLÓ – BÁNYAI ORSOLYA (szerk.): A települési önkormányzatok szerepe a környezeti politika és a jog alakításában. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2017. 61. DOI: https://doi.org/10.5484/fodor_banyai_telepulesi_onkormanyzatok

FODOR LÁSZLÓ: A visszalépés tilalmának értelmezése a környezetvédelmi szabályozás körében. Collectio Iuridica Universitatis Debreceniensis, 2006. (6), 131.

FODOR LÁSZLÓ: Környezetvédelem az alkotmányban. Debrecen – Budapest, Gondolat Kiadó, 2006. 15–37.

KAREL VAŠAK: Human rights: A 30-year struggle. The sustained efforts to give force of law to the Universal Declaration of Human Rights. UNESCO Courier, 1977. (11), 29–32., https://unesdoc.unesco.org/ark:/48223/pf0000048063

Paczolay Péter szerint. PACZOLAY PÉTER: Magyar alkotmányjog. In: JAKAB ANDRÁS – TAKÁCS PÉTER (szerk.): A magyar jogrendszer átalakulása I–II. 1985/1990–2005. Budapest, ELTE ÁJK – Gondolat, 2007. 56.

SÁRI JÁNOS – SOMODY BERNADETTE: Alapjogok – Alkotmánytan II. Budapest, Osiris Kiadó, 2008. 15–19.

SMUK PÉTER: Alapjogi dogmatika. In: SMUK PÉTER (szerk.): Alkotmányjog III. Alapjogok. Győr, Universitas, 2015. 52.

SZILÁGYI JÁNOS EDE: Az elővigyázatosság elve és a magyar alkotmánybírósági gyakorlat – Szellem a palackból, avagy alkotmánybírósági magas labda az alkotmányrevízióhoz. Miskolci Jogi Szemle, 2018. (2), 76–77.