Kulcsszavak
egyéni, eredeti jelleg
alkotó személyiségének tükröződése
alkotói mozgástér
mesterséges intelligencia
Hogyan kell idézni
Absztrakt
A szerzői jog kiindulópontja hosszú ideje az az alapvetés, hogy a védelem azon művek körének biztosított, amelyek egyéni, eredeti jellegűek, azaz a szerző szabad és kreatív döntéseiben jutnak kifejeződésre, és tükrözik alkotójuk személyiségét. Mivel a szerzői jogi védelem automatikusan keletkezik, a védelem fennállta, annak megállapítása és a vizsgálandó kritériumok egyes műtípusok esetében való alkalmazhatósága komoly nehézségeket hozott a felszínre az elmúlt néhány évtizedben, amelyet a mesterséges intelligencia alkalmazásának "berobbanása" még inkább előtérbe helyezett. A tanulmány - felvillantva az alkotói mozgástér alakulását és az Európai Unió Bíróságának a személyiség tükröződése kapcsán tett megállapításait - a szerzői mű meghatározó fogalmi elemeit és a művek "tömegtermelése" következményeinek orvoslására a szakirodalomban tett javaslatokat vizsgálja, valamint Szpunar főtanácsnok 2025. májusi indítványát elemezve arra jut, hogy bár egy mű szerzői jogi minősítését esetről esetre lehet elvégezni, ennek folyamatában változásokra óhatatlanul szükség lesz. Ez nemcsak a bizonyítási teher és a meglévő vélelmeink alakulásában, hanem a vizsgálathoz igénybe vett eszközök körében és jellegében is megmutatkozhat, és szükség is lesz rájuk, különben a szerzők - a népmesék alkotóihoz hasonlóan - "feloldódnak" a kulturális piacon.
Hivatkozások
Aviv H. Gaon: The Future of Copyright in the Age of Artificial Intelligence. Cheltenham-Northampton, Edward Elgar, 2021. 232. DOI: https://doi.org/10.4337/9781839103155
Balázs Bodó: A szerzői jog kalózai. Budapest, Typotex, 2011. 137.
Boytha György: A számítógépi programok védelmének időszerű kérdései. Magyar Jog, 1989. (2), 114-125. Kiemelés az eredetiben.
Boytha György: Bevezetés. In: Benárd Aurél - Tímár István: A szerzői jog kézikönyve. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1973. 15.
Boytha György: Eltérő szerzői jogi koncepciók közelítésének kérdései, különös tekintettel a film jogvédelmére. In: Ius privatum ius Commune Europae. Liber amicorum: Studia Ferenc Mádl dedicata. Az ELTE Nemzetközi Magánjogi és Polgári Jogi Tanszékének munkatársai köszöntik a tudóst és a barátot. Budapest, ELTE ÁJTK Nemzetközi Magánjogi Tanszék EK Dokumentációs és Kutatási Központ, Budapest, ELTE, 2001. 74.
Boytha György: Whose right is copyright? In: Csehi Zoltán (szerk.): Boytha György válogatott írásai. Budapest, Gondolat Kiadó, 2014. 194.
Daniel J. Gervais: (Re)structuring Copyright. A Comprehensive Path to International Copyright Reform. Cheltenham-Northampton, Edward Elgar, 2017. 95. DOI: https://doi.org/10.4337/9781785369506
Gideon Parchomovsky - Alex Stein: Originality. Virginia Law Review, 2009. (6), 1539.
Grad-Gyenge Anikó: A szerzői jogi korlátozások és a szerzői jog emberi jogi háttere. Budapest, HVG-Orac, 2011. 169-177.
Gyertyánfy Péter: A hollywoodi takácsok és a szerzői jog. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2024. (5), 221-228.
Gyertyánfy Péter: Bevezető rendelkezések. In: Gyertyánfy Péter - Legeza Dénes (szerk.): Nagykommentár a szerzői jogi törvényhez. Budapest, Wolters Kluwer, 2023. 34.
M. D. Calvocoressi: Innovation and Cliché in Music. The Musical Times, 1923. (959), 25-27. DOI: https://doi.org/10.2307/913376; Changsheng Xu: Automatic Structure Detection for Popular Music. IEEE Multimedia, 2006. (1), 67.
Marian Jankovic: How the Two Child Abuse Cases Helped to Shape the Test of Originality of Photographic Works. Masaryk University Journal of Law and Technology, 2023. (2), 207. DOI: https://doi.org/10.5817/MUJLT2023-2-2
Paul Torremans: The Role of the CJEU's Autonomous Concepts as a Harmonising Element of Copyright Law in the United Kingdom. Intellectual Property Quarterly, 2019. (4), 271.
Tyler T. Ochoa: Origins and Meaning of the Public Domain. University Dayton Law Review, 2002. (2), 215-267., idézte Pamela Samuelson: Enriching Discourse on Public Domains. Duke Law Journal, 2006. (4), 783-834.
Ujhelyi Dávid: A szerzői jog célja és emberképe a szellemi alkotásokat megalapozó elméletek tükrében. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2014. (5), 34-52.
Uri Y. Hacohen - Niva Elkin-Koren: Copyright Regenerated: Harnessing GenAI to Measure Originality and Copyright Scope. Harvard Journal of Law & Technology, 2024. (2), 555-609. DOI: https://doi.org/10.2139/ssrn.4530717
Vargyas Lajos - Istvánovics Márton (szerk.): Magyar néprajz V. (Folklór 1.) - Magyar népköltészet. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1988. 19-20.
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2025 Magyar Jog