Kulcsszavak
immissio
taberna casiaria
servitus
környezeti zavarás
sajtüzem
Hogyan kell idézni
Absztrakt
A tanulmány a római jogi taberna casiaria esetének példáján keresztül vizsgálja az immissziós behatások problémakörét. A sajtüzem füstkibocsátásával kapcsolatos jogeset elemzése rávilágít arra, hogy a római jogászok a zavarás jogellenességét nem objektív alapon ítélték meg, hanem a konkrét eset igazságos rendezésére törekedtek. Az eset tanulságai relevánsak lehetnek a mai joggyakorlat számára is, különösen a repülőtér környezetében élők által tapasztalt zajhatások jogi megítélésének megértésében. A tanulmány bemutatja a releváns kereseteket, a servitus intézményének jelentőségét, valamint a klasszikus források elvi megközelítését. A klasszikus jogeset révén új szempontokat kínál a modern környezeti zavarások jogi értelmezéséhez.
Hivatkozások
Alan Watson: The Law of Property in the Later Roman Republic. Oxford, 1968. 177skk.
Antonio Palma: Iura vicinitatis. Torino, Giappichelli, 1988. 186.
Cosima Möller: Die Servituten. Entwicklungsgeschichte, Funktion und Struktur der grundstückvermittelten Privatrechtsverhältnisse im römischen Recht mit einem Ausblick auf die Rezeptionsgeschichte und das BGB. Göttingen, Wallstein Verlag, 2010. (Quellen und Forschungen zum Recht und seiner Geschichte 16.) 282.
Erdődy János: A rendes joggyakorlás és a szükségtelen zavarás határmezsgyéje: a taberna casiaria esete a római jogban. (A Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Bizottsága Római Jogi és Európai Magánjogtörténeti Albizottságának "Az európai magánjogi kultúra kialakulása és a római jog" konferenciája, 2016. május 23.).
Ferdinando Zuccotti: Di alcune verosimili ipotesi di « agere in rem per sponsionem » in Alfeno Varo e in Aristone. Rivista di diritto romano, 2021. (22), 9-11. DOI: https://doi.org/10.7358/rdr-2022-zuc1
Gianfilippo Carettoni - Antonio M. Colini - Lucos Cozza - Guglielmo Gatti (szerk.): La pianta marmorea di Roma Antica. Forma Urbis Romae. Roma, 1960. passim.
Hugo Burckhard: Die cautio damni infecti. Erlangen, Palm & Enke, 1875. 215.; Palma: Iura vicinitatis. 186.
ietro Bonfante: Corso di diritto romano. La proprietà. II, 1. Milano, Giuffrè, 1968. 363.
Johannes Michael Rainer: Bau- und nachbarrechtliche Bestimmungen im klassischen römischen Recht. Graz, Leykam, 1987. 104.
Lilia Noemí Diez: Las relaciones de vecindad. Revista Notarial, 2000
Luigi Capogrossi Colognesi: La struttura della proprietà e la formazione dei « iura praediorum » nell'età repubblicana. Vol. II. Milano, Giuffrè, 1976.
Luigi Labruna: Vim fieri veto. Alle radici di una ideologia. Napoli, Jovene, 1971. 226.
Maria Floriana Cursi: Dienstbarkeiten (servitutes). In: Wolfgang Ernst - Thomas Rüfner - Christian Baldus - Johannes Platschek - Ulrike Babusiaux - Franz-Stefan Meissel (szerk.): Handbuch des Römischen Privatrechts. Tübingen, Mohr Siebeck, 2023. 1257.
Maria Floriana Cursi: Modus servitutis. Il ruolo dell'autonomia privata nella costruzione del sistema tipico delle servitù prediali. Pubblicazioni dell'Istituto di Diritto Romano e dei Diritti dell'Oriente Mediterraneo. Napoli, Jovene, 1999. 301-303.
Max Kaser: Das römische Privatrecht. Bd. 1. Das altrömische, das vorklassische und klassische Recht. Handbuch der Altertumswissenschaft. München, C. H. Beck, 1971. 2. Aufl., 121.
Max Kaser: Zur Methode der römischen Rechtsfindung. Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Göttingen, Philologisch-Historische Klasse. Göttingen, Vandenhoeck & Ruprecht, 1962. 73.
Michael Rainer: Die Immissionen. Zur Entstehungsgeschichte des § 906 BGB. In: Georg Klingenberg (Hrsg.): Vestigia Iuris Romani. Festschrift für Gunter Wesener zum 60. Geburtstag am 3. Juni 1992. Graz, Leykam, 1992. 361.
Pia Starace: Titius Aristo, peritissimus et privati iuris et publici. Ricerche su un giurista di età traianea. Torino, Giappichelli, 2022. 121.
Rafał Barcikowski: Prawo własności - źródło racjonalizacji reakcji prawnokarnej państwa wobec sprawcy i ofiary czynu zabronionego. In: Michał Sopiński (szerk.): Aksjologia systemu prawa. Perspektywa prawa międzynarodowego i praw człowieka. Warszawa, 2023.
Rudolf von Jhering: Zur Lehre von den Beschränkungen des Grundeigenthümers im Interesse der Nachbarn. Jahrbücher für die Dogmatik des heutigen römischen und deutschen Privatrechts, 1863. (6), 107skk.
Sáry Pál: A környezet jogi védelme az ókori Rómában. Iustum Aequum Salutare, 2021. (1), 125-147.
Schahin Seyed-Mahdavi Ruiz: Die rechtlichen Regelungen der Immissionen im römischen Recht und in ausgewählten europäischen Rechtsordnungen unter besonderer Berücksichtigung des geltenden deutschen und spanischen Rechts. Göttingen, Wallstein Verlag, 2000. (Quellen und Forschungen zum Recht und seiner Geschichte 7.) 49-54.
Siklósi Iván: Római magánjog. 1. kötet. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2021. 596. és 598.
Wolfgang Kunkel: Herkunft und soziale Stellung der römischen Juristen. Graz - Wien - Köln, Böhlau, 1967. 2. Aufl., 141-144.
Wolfgang Waldstein: Entscheidungsgrundlagen der klassischen römischen Juristen. In: Hildegard Temporini - Wolfgang Haase (Hrsg.): Aufstieg und Niedergang der römischen Welt. II. Berlin - New York, 1976. 5. DOI: https://doi.org/10.1515/9783110854497-002
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2025 Magyar Jog