A más által tett jognyilatkozatok lehetséges polgári jogi jogkövetkezményei a Kúria jogegységi határozatának tükrében
Magyar Jog 2026/3
 HTML
 PDF

Kulcsszavak

álképviselő
képviselet
álképviselő által tett jognyilatkozat jóváhagyása
az érvénytelenség orvoslása

Hogyan kell idézni

Kőrösy, J. (2026). A más által tett jognyilatkozatok lehetséges polgári jogi jogkövetkezményei a Kúria jogegységi határozatának tükrében. Magyar Jog, 73(3), 191-194. https://doi.org/10.59851/mj.73.03.8

Absztrakt

A Kúria jogegységi határozatban foglalt állást arról, hogy milyen esetekben merülhet fel az álképviselő eljárása. A Kúria kiemelte, hogy nem lehet álképviseletről beszélni olyan esetekben, amikor valaki az okiraton a képviselt személy neve fölött úgy ír alá, hogy abból harmadik személy arra a következtetésre juthat: az aláírás közvetlenül a vele szerződő féltől, azaz a képviselttől származik

Jogegységi határozat száma: 14/2025. JEH határozat (Jpe.IV.60.006/2025/12.)

 HTML
 PDF

Hivatkozások

Bodzási Balázs: Az álképviselet szabályozása a hatályos és az új Polgári Törvénykönyvben. Jogtudományi Közlöny, 2012. (10), 401.

Bodzási Balázs: Álképviseletnek nem minősülő tényállások. Céghírnök, 2012. (11), 3.

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.

Copyright (c) 2026 Magyar Jog