Absztrakt
A Kúria jogegységi határozatban foglalt állást arról, hogy milyen esetekben merülhet fel az álképviselő eljárása. A Kúria kiemelte, hogy nem lehet álképviseletről beszélni olyan esetekben, amikor valaki az okiraton a képviselt személy neve fölött úgy ír alá, hogy abból harmadik személy arra a következtetésre juthat: az aláírás közvetlenül a vele szerződő féltől, azaz a képviselttől származik
Jogegységi határozat száma: 14/2025. JEH határozat (Jpe.IV.60.006/2025/12.)
Hivatkozások
Bodzási Balázs: Az álképviselet szabályozása a hatályos és az új Polgári Törvénykönyvben. Jogtudományi Közlöny, 2012. (10), 401.
Bodzási Balázs: Álképviseletnek nem minősülő tényállások. Céghírnök, 2012. (11), 3.

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2026 Magyar Jog
