Absztrakt
A tanulmány arra kísérel meg választ keresni, hogy az információs technológia fejlődése, kiváltképp a mesterséges intelligencia alkalmazásának elterjedése milyen hatást gyakorol a jogrendszerre, azon belül a polgári jog területére, illetve a jogrendszernek ezt a hatást milyen módon kell kezelnie. A digitális kor újdonságaira a meglévő axiómáinkból kiindulva nem tudunk új teorémákat alkotni. A jogrendszer nem vitásan változtatási kényszer előtt áll, a jogfejlesztés eszköztára azonban felkészületlen az információs társadalom igényeire, ezért a jogi gondolkodásban paradigmaváltás szükséges. A jogi paradigmaváltás következményeit a jogalkotásban először a polgári jog területén kell levonni.
Hivatkozások
Anthony N. Allott: The Limits of Law. London, Butterworth, 1980. 72., részletesebben: Varga Csaba: A jog mint folyamat. Budapest, Osiris, 1999. 369.
Eugen Ehrlich: Grundlegung der Soziologie des Rechts. München, 1913.
Lábady Tamás: A magánjog általános tana. Budapest, Szent István Társulat, 2019. 138-139.
Lábady Tamás: A magyar magánjog (polgári jog) általános része. Budapest - Pécs, Dialóg Campus, 2002. 19.
Menyhárd Attila: Az információs technológiai fejlődés hatása az állam szerepvállalásában. In: Török Bernát - Ződi Zsolt (szerk.): A mesterséges intelligencia szabályozási kihívásai. Tanulmányok a mesterséges intelligencia és a jog határterületeiről. Budapest, Ludovika Egyetemi Kiadó, 2021. 82-83.
Szilágyi Dénes: Több filozófiát Magyarországnak! - Interjú Boros János Mihállyal, az NKE Nemzeti Filozófia Központ vezetőjével. Bonum publicum, 2025. (9), 6.
Török Bernát - Ződi Zsolt (szerk.): A mesterséges intelligencia szabályozási kihívásai. Tanulmányok a mesterséges intelligencia és a jog határterületeiről. Budapest, Ludovika Egyetemi Kiadó, 2021.
Varga Csaba: A jogi gondolkodás paradigmái. Budapest, Szent István Társulat, 2006. 54-55.

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2026 Magyar Jog
