A gazdasági bűncselekmény mint önálló dogmatikai kategória kialakulása Magyarországon
Magyar Jog 2026/5
 HTML

Kulcsszavak

gazdasági bűncselekmény
dogmatika
jogösszehasonlítás
jogtörténet

Hogyan kell idézni

Varga, B. (2026). A gazdasági bűncselekmény mint önálló dogmatikai kategória kialakulása Magyarországon. Magyar Jog, 73(5), 328-338. https://doi.org/10.59851/mj.73.05.6

Absztrakt

A gazdasági bűncselekmény egységes fogalmának meghatározására több megközelítés született a kurrens jogirodalomban mind dogmatikai, mind kriminológiai szempontból. Ugyanakkor e fogalom „genezise” kevésbé feltárt, csekélyebb figyelem irányult annak vizsgálatára, hogy mit jelentett a gazdasági bűncselekmény (Wirtschaftsdelikt) a két világháború közötti időszakban, amikor e fogalom önállósodása megkezdődött. A tanulmány célja annak bemutatása, hogy a vizsgált korszakban milyen módszertani megközelítéseket alkalmaztak e dogmatikai kategória meghatározására. Tekintettel arra, hogy a két világháború között a magyar büntetőjogi irodalom alapvetően a német dogmatikát követte, az elemzés feltárja, miként recipiálta a hazai szakirodalom az egyes német koncepciókat. A kutatásmódszertan középpontjában a jogösszehasonlítás áll, különös hangsúllyal a strukturális összehasonlításra és a law in context módszerre.

 HTML

Hivatkozások

Angyal Pál: A gazdasági bűncselekmények az olasz és a magyar büntetőjogban. Olasz Szemle, 1942. (1), 42–46.

Angyal Pál: A hadviselés érdekei ellen elkövetett bűncselekmények. Árdrágító visszaélések. A fizetési eszközökkel elkövetett visszaélések. Budapest, Széchenyi Irodalmi és Művészeti R.-T., 1941. 5.

Angyal Pál: Adócsalás. Budapest, Athenaeum, 1931. 49.

Balás P. Elemér: Az árdrágító visszaélésekről szóló törvény (1916: IX. t.-c.) a gyakorlatban. Budapest, Magyar Jogélet, 1917. 67–70.

Bányász Jenő: A tisztességtelen verseny legújabb joggyakorlata. Budapest, Ujságüzem Könyvkiadó és Nyomda Rt., 1933. 3.

Baumgarten Izidor: A codifikált büntetőjog és a külön törvények 1. r. Jogállam, 1902. (2), 113–116.

Beck Salamon: A tisztességtelen versenyről. Jogállam, 1924. (7), 343.

Benno Zabel: Wirtschaftsstrafrechtsgeschichte. Koordinaten eines Forschungsfeldes und seine gesellschaftspolitische Aktualität. In: Bernhard Kretschmer – Benno Zabel (Hrsg.): Studien zur Geschichte des Wirtschaftsstrafrechts. Methoden – Analysen – Kritik. Baden-Baden, Nomos, 2018. 16., https://doi.org/10.5771/9783845284279-11

Boér Elek: A verseny és a gazdasági rend. Közgazdasági Szemle, 1943. (1–2), 601.

Curt Lindemann: Gibt es ein eigenes Wirtschaftsstrafrecht? Jena, Verlag von Gustav Fischer, 1932. 12.

Drinóczi Tímea – Gál István László: A gazdasági rend fogalmának meghatározási kísérletei. In: Tóth Mihály – Gál István László (szerk.): Gazdasági büntetőjogi tanulmányok. Pécs, PTE ÁJK, 2005. 14–22.

Finkey Ferenc: A magyar büntetőjog tankönyve. Budapest, Grill, 1909. 91–94.

Hans Achenbach: Grundfragen des Wirtschaftsstrafrechts. Berlin, Berliner Wissenschafts-Verlag, 2018. 31., https://doi.org/10.35998/9783830522416

Hans Heinrich Jescheck: Das deutsches Wirtschafsstrafrecht. Juristenzeitung, 1959. (15–16), 457.

Heller Farkas: A háború és a közgazdaságtan elmélete. Közgazdasági Szemle, 1923. (1), 18.

Herbert Rauch: Werdendes Wirtschaftsstrafrecht. Zeitschrift für die gesamte Strafrechtswissenschaft. 1939. (Jahresband), 75., https://doi.org/10.1515/zstw.1939.58.1.75

Hermann Haemerrle: Wirtschafstrecht als Disziplin. Zeitschrift für die gesamte Staatswissenschaft, 1937. (2), 286–288.

Irk Albert: A magyar anyagi büntetőjog. Pécs, Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó, 1928. 55–56.

Justus Wilhelm Hedemann: Deutsches Wirtschaftsrecht. Ein Grundriss. Berlin, Junker und Dunnhaupt Verlag, 1939. 14–15.

Justus Wilhelm Hedemann: Gibt es ein eigenes Wirtschaftsstrafrecht? Mitteilungen des Jenaer Instituts für Wirtschaftsrecht, 1930. (19), 51.

Kaposi Zoltán: Magyarország gazdaságtörténete 1700–2000. Budapest – Pécs, Dialóg Campus, 2010. 206.

Karsai Krisztina: Az ultima ratio elvről – másképpen. In: Juhász Zsuzsanna – Nagy Ferenc – Fantoly Zsanett (szerk.): Sapienti sat: Ünnepi kötet Dr. Cséka Ervin professzor 90. születésnapjára. Szeged, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2012. 258–259.

Klaus Tiedemann: Tatbestandsfunktionen im Nebenstrafrecht. Untersuchungen zu einem rechtsstaatlichen Tatbestandsbegriff, entwickelt am Problem des Wirtschaftsstrafrechts. Tübingen, J. C. B. Mohr, 1969. 63–65.

Klivényi Lajos: A gazdasági büntetőjog kialakulása és a gazdasághoz való viszonya. Gazdasági Jog, 1942. (6), 348.

Krusóczki Bence: A tisztességtelen verseny a Szegedi Királyi Ítélőtábla gyakorlatában. Acta Universitatis Szegediensis: forum: publicationes discipulorum iurisprudentiae, 2018. (1), 251–253.

Lengyel Aurél: Fizetőképtelenségi büntetőjogunk reformja. Budapest, Franklin, 1929. 8

Mark Van Hoecke: Methodology of Comparative Legal Research. Law and Method, 2015. (1), 11–12., https://doi.org/10.5553/REM/.000010

Max Alsberg: Die Auslegung der Handelsstrafgesetze. In: Felix Bondi – Rudolf Dix – Richard Graßhoff – Paul Marcuse – Ernst Wolff (Hrsg.): Handelsrechtliche und wirtschaftsrechtliche Abhandlungen II. Teil der Festschrift für Albert Pinner zum 75. Geburtstag. Berlin – Leipzig, Walter de Gruyter & Co., 1932. 6.

Max Alsberg: Preistreibereikrafrecht. Leipzig, W. Moeser Buchhandlung, 1922. 3–5.

Max Alsberg: Wirtschaftsstrafrecht als Problem der Gesetzgebung. Berlin, Praxis und Vortrag, 1931. 306.

Max Grünhut: Der strafrechtliche Schutz wirtschaftlicher Interessen. In: Otto Schreiber (Hrsg.): Die Reichsgerichtspraxis im deutschen Rechtsleben. Berlin – Leipzig, Walter de Gruyter & Co., 1929. 117.

Michael Kubiciel: Unentbehrliches Wirtschaftsstrafrecht, entbehrliche Tatbestände. Zeitschrift für die gesamte Strafrechtswissenschaft, 2017. (2), 474., https://doi.org/10.1515/zstw-2017-0024

Michael Kubiciel: Zwischen Weltkrieg und Wirtschaftskrise: Das Wirtschaftsstrafrecht als Krisenphänomen? Juristen Zeitung, 2019. (23), 1116., https://doi.org/10.1628/jz-2019-0400

Milan Kuhli: Geschichte des Strafrechts. Von der Frühen Neuzeit bis zur Gegenwart. Baden-Baden, Nomos, 2025. 56., https://doi.org/10.5771/9783845282312

Nagy Ferenc: A jogi tárgy német büntetőjogi dogmatörténetéről. Jogtudományi Közlöny, 2010. (7–8), 327–335.

Nagy Ferenc: Régi és új tendenciák a büntetőjogban és a büntetőjog-tudományban. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2013. 17.

Pogány Ágnes: A nagy háborútól a nagy válságig. Budapest, L’ Harmattan, 2023. 15.

Pusztai László: A gazdasági bűnözés megelőzésének koncepcionális kérdései. Ügyészek Lapja, 1996. (3), 28.

Robert Weber: Die Entwicklung des Nebenstrafrechts 1871–1914. Baden-Baden, Nomos, 1999. 126.

Tarnói László: A közgazdasági bűncselekmények fogalma és az 1930 évi olasz Codice penale szerinti tételesjogi szabályozása. Magyar Jogi Szemle, 1938. (5), 185.

Thomas Vormbaum: Einführung in die moderne Strafrechtsgeschichte. Berlin – Heidelberg, Springer, 2020. 152., https://doi.org/10.1007/978-3-662-59963-1

Tóth Mihály: Gazdasági bűnözés és bűncselekmények. Budapest, KJK Kerszöv, 2000. 18–21.

Túry Sándor Kornél: Gazdasági szemlélet és büntetőjog. Budapest, Attila-Nyomda Rt., 1941. 9.

Waldemar Adler: Wirtschaftsstrafrecht? Die Aussichtslosigkeit einer Systematik. Die Volkswirte, 1930. 8.

Wiener A. Imre: A gazdasági bűncselekmények. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1986. 137.

Wiener A. Imre: Gazdasági büntetőjogunk történeti áttekintése. Jogtudományi Közlöny, 1982. (10), 765–768.

Wiener A. Imre: Gazdaságigazgatás, büntetőpolitika. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1985. 18–23., 94–112.

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.

Copyright (c) 2026 Magyar Jog