Kulcsszavak
jogalkotás
Hogyan kell idézni
Absztrakt
A cikk megkísérli bemutatni, milyen súlyponti kérdésekre kellett választ találnia a jogalkotónak az új fizetésképtelenségi törvény előkészítése során. A tágabb értelemben vett fizetésképtelenségi jog rendszerének jelentősége túlmutat a fizetésképtelen adósok hitelezőinek érdekérvényesítésére vonatkozó eljárások szabályain: a fizetésképtelenségi törvény rendelkezései alapvetően befolyásolják a modern piacgazdaság működését, stabilitását és versenyképességét. A magyar csődjog hagyományai arra köteleznek, hogy a fizetésképtelenségi rendszer alapkövének számító új kódex elfogadásával helyreállítsuk a megszakadt jogfolytonosságot a fizetésképtelenségi jog alapművének tekinthető Apáthy-kódexszel, és ezzel a fizetésképtelenségi törvényt korábbi rangjára emeljük vissza.
Hivatkozások
Apáthy István: A magyar csődjog rendszere. Alaki csődjog. Budapest, Eggenberger, 1888. Előszó. III-IV.
Bodzási Balázs: Új reorganizációs típusú eljárás a magyar jogban: a szerkezetátalakítási eljárás. Corvinus Law Papers, 2022. (1), 5-7.
Csőke Andrea - Muzsalyi Róbert (szerk.): Nagykommentár a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvényhez. Budapest, Wolters Kluwer Jogtár, 2025. 2.
Csőke Andrea: Gondolatok az új fizetésképtelenségi törvény szükségességéről a Csődtörvény statisztikájának tükrében. Magyar Jog, 2002. (2), 86-95.
Juhász László: A magyar fizetésképtelenségi jog kézikönyve. Budapest, ORAC Kiadó, 2022. 49. DOI: https://doi.org/10.55413/558.A2200302.FJO
Muzsalyi Róbert: Csődeljárások a számok tükrében. Gazdaság és Jog, 2015. (9), 20-24.
Pétervári Máté: Az első magyar csődtörvény országgyűlési vitája és a szabályozást meghatározó alapelvek. Glossa Iuridica, 2021. (4), 267.
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2026 Magyar Jog