Kulcsszavak
kodifikáció
erkölcs és jog
Hogyan kell idézni
Absztrakt
A bűncselekmények feljelentésének joga és kötelezettsége a történelmi fejlődés során, a jogrendszerek különbözőségének függvényében mindig az állam és a polgárai közötti viszony egyik fokmérője volt. A kérdés emellett magában hordozta azt a dilemmát is, hogy hol húzódnak, mennyire képlékenyek az erkölcsi elvárhatóság és a jogi kötelesség határai. A tanulmány ennek gyökereit keresve jut el a hatályos előírások kritikájáig. Kimutatja a jelenlegi rendelkezések részben következetlen, ellentmondásos voltát, egy dogmatikailag megalapozottabb, mértéktartóbb, de változatlanul indokolt szabályozás igényével.
Hivatkozások
Bodó Mátyás: Jurisprudentia criminalis. Posonii, 1751. 18.
Edvi Illés Károly: A Büntetőtörvénykönyv magyarázata. II. kötet. Budapest, Révai testvérek kiadása, 1894. 24-25.
Gál István László: Bejelentés vagy feljelentés? A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel kapcsolatos feladatok és kötelezettségek az új Büntető Törvénykönyv alapján. Budapest, Penta Unió, 2013.
Hajdu Lajos: Az első (1795-ös) magyar büntetőkódex tervezet. Budapest, 1971. 218.
Pauler Tivadar: Büntetőjogtan. Pest, 1869. 112-113.
Szlemenics Pál: Fenyítő törvényszéki magyar törvény. Buda, Magyar Királyi Egyetem, 1836. 165.
Vuchetich Mátyás: A magyar büntetőjog rendszere. I. könyv Elméleti büntetőjog (1819). Fordította: Király Tibor. Budapest, Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 2012. 124.
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2026 Magyar Jog