Absztrakt
A devizaalapú kölcsönszerződések 2008 óta folyamatosan a társadalom és a jogásztársadalom figyelmének középpontjában állnak. Az elmúlt csaknem tizennyolc év alatt számos fordulat következett be a megítélésükben, melyet nemcsak a hazai, kezdetben széttartó jogalkalmazás, de az Európai Unió Bíróságának döntései is meghatároztak. Az ún. devizaperek történetében visszatekintve jól megfigyelhető, hogy a jogalkotói beavatkozás hiányában a jogalkalmazás lépésről lépésre haladt, az egyik kérdéskör megoldása további jogalkalmazási problémát vetett fel. Az Európai Unió Bírósága C-630/23. számon meghozott határozatával úgy tűnt, végre nyugvópontra jut a devizaperek gyakorlata, azonban az EUB C-679/24. számú ítélete, a Kúria Jpe.60.009/2026. számú jogegységi eljárása és a 2026. évi XVI. törvény ismét előtérbe helyezte ezen szerződések kérdését. Jelen tanulmány célja a devizaperek újabb kihívásainak áttekintése, az idáig vezető út rövid bemutatása mellett.
Hivatkozások
Bodzási Balázs: Az Európai Bíróság fogyasztói hitelmegállapodásokat érintő legújabb döntéseiről. In: Bodzási Balázs (szerk.): Jogászegyleti Értekezések 2024. Az európai jog hatása a magyar jogra. Budapest, Magyar Jogász Egylet, 2024. 56-68. DOI: https://doi.org/10.61382/MJE-Ertekezesek.2024.Bodzasi.55
Dr. Jójárt Eszter: Vitaanyag a Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Értekezletére. 2015. november 9-10.
Eörsi Gyula - Gellért György: A polgári törvénykönyv magyarázata. Második kötet. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1981. 1151.
Gellért György (szerk.): A Polgári törvénykönyv magyarázata. 1. kötet. Budapest, KJK-Kerszöv, 2004. 884.
Kiss Gábor - Sándor István: A szerződések érvénytelensége. Budapest, HVG-ORAC Kiadó, 2014. 289-290.
Kiss Tamás: A fogyasztók által indított devizahiteles perek jellemzői az alapul szolgáló tények és az érvényesített jogok szempontjából. Doktori értekezés. Szeged, 2025.

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2026 Magyar Jog

